Egy diák észrevételei
Iskolánk, a Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium pályázatot nyert, amely a „Kortárs olvasnivalót az iskolai könyvtárakba! 2018” címet viselte.
Ennek célja: az olvasás népszerűsítése és a gyermek-és ifjúsági irodalom megismertetése és megszerettetése a fiatal generációval. Iskolánkba a Pongrác Kiadó könyvei kerültek, nagyjából 90 kötetnyi, amelyek közül néhányból több, két-három példány is érkezett.
Mikor lementem a könyvtárba megnézni az újonnan érkezett könyveket, rengeteg általam már ismerttel futottam össze. Ezeknek a nagy többsége jó és érdekfeszítő és a mai problémákra is odafigyelő könyv. Ezek tényleg színvonalasak, és aki megfelelően tudja őket értelmezni, annak még egy rejtett üzenet, jó tanács is bújkálhat bennük a mai világ problémáival kapcsolatban.
Ezeket a regényeket, köteteket csak ajánlani tudom, mert hasznosak, és lehet, hogy valakinek tényleg segítséget tudnának nyújtani – akár az illető tudatalattijára hatva.
Ilyen például a „Látlak” című könyv, amelyet Nicola Morgan írt, ez a mai internetes veszélyekre hívja fel a figyelmet. Hasonlóképpen jó olvasmányélmény a „Piano Forte” – Patrizia Rinaldi egyik kiemelkedő, többször díjazott műve.
Viszont van egy-két könyv, amelyeknél az az érzésem, hogy az egész csupa értelmetlen erőszak. Az ilyen könyveket nem ajánlanám senkinek. Elolvastam őket, de megbántam, mert nem voltak jó hatással rám, és szerintem senkire sem lennének. Ilyen például Dave McKean – David Almond: Vadóc című könyve.
Mindezekkel együtt én örülök, hogy mi nyertük meg a pályázatot, mert így iskolánk könyvtára az olvasók örömére újabb könyvekkel gazdagodott.
Frecot-Reisenbüchler L.Esther,
Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium, 10.C
